Imela je skodrane in tako črne lase, da se je njena polt zdela bela kot kreda.
Göndör volt a haja és olyan fekete, hogy az arca hófehérnek tűnt.
Obrnila se je proti prijatelju, ki se ji je smehljal nazaj z zobmi, belimi kot kreda.
Odafordult a barátjához, aki hófehér mosolyt villantott rá.
Zavpila je "ne", stala je s slušalko v roki in trepetala, v obraz bela kot kreda.
„Ne!”– kiáltott fel, állt a kezében a telefonkagylóval, remegett és falfehér volt az arca.
